The Offspring – Let The Bad Times Roll (2021)

Nagyjából végtelen+1 év után (a Days Go By 2012-ben jött ki) a The Offspring új albummal jelentkezik, ami a Let The Bad Times Roll címet kapta. Az április 16-án érkező album címadó dala lett az első kislemez is. Klasszikus The Offspring dal, de valahogy egy ici-picit ütősebb nótára számítottam.
Mindig is zavart, hogy a zenekar sok “zúzósabb” vagy erősebb (számomra sokszor az albumok legemlékezetesebb) dalait hagyják “elsikkadni” az albumon és tutira mennek a Pretty Fly féle, vicceskedő vonal mentén.

Kíváncsian várom.

Frog Leap

fl

Unod a tipikus rádiózenét és meghallgatnád “picit” máshogy az unalomig játszott dalokat? Meghallgatnád egy régebbi kedvenced, esetleg egy klasszikust? Megtörténhet, hogy ezekben az esetekben Leo Moracchioli lesz a Te embered. A norvég srác egyszemélyes zenekarként dolgoz fel egy ideje nótákat, és veszett jól csinálja 😀 . Az első hangtól és képkockától az utolsóig minden az ő (profi) keze munkája, legyen szó Adele vagy Nirvana feldolgozásról. Bármihez nyúl, biztos lehetsz benne, hogy az unalmas jelző nem tartozik a leíráshoz…

FrogLeapStudios

Hurt – Et Al (The Consumation)

hurt1

Az Et Al először a 2003-ban megjelent The Consumation albumon szerepelt, de 2007-ben a Vol II. albumon egy picit megváltoztatott szöveggel és kevesebb effekttel ismét felbukkant. Több daluk (pl. Abuse of SID, Loded, Unkind) is átesett ezeken az apró változásokon – az imént említett Vol II. album 12 dala közül például 6 korábbi lemezekről érkezett.
Sokszor a korábbi, nyersebb (elnézést a kifejezésért: zúzósabb), de szerintem ettől függetlenül teljesen tökéletes dalokat demóként szokták jelölni. Furcsa módon, nekem mindegyik esetben a korábban készült dal tetszik jobban, pedig azokat hallottam később 🙂 .

Breaking Benjamin – The Diary Of Jane

Die for anyone, what have I become?

Nagyon sokáig a hatalmas kedvencek között volt ez a dal, aztán 2 éve “eltűnt” a szemem elől. A minap előkerült és azóta megint rengeteget hallgatom.
Sok kellemes emléket idéz a dal (ahogy a Blow Me Away című HALO “főcim” is), de kivételesen nem a hivatalos videót, hanem egy fan made Final Fantasy Advent Children klippet linkelnék : ) .  Mivel amit kinéztem videó, az a Youtube áldozatául esett, marad a hivatalos…

Rains – Liar

Now the days are cold and the nights are long
And I pray that you’ll be coming home…

Az ember sokszor akarva-akaratlanul botlik bele dalokba. A Rains nevű banda Liar száma egy Need for Speed videó alatt bukkant fel, és a refrén dallama egyszerűen annyira megrekedt a fejemben, hogy mondhatni egyértelmű volt, hogy kiteszem a blogra – holott eredetileg egy teljesen más stílusú dalt szerettem volna ma.

30Y – Felhő

Hajadba szél akadt, fogd össze mostmár
Levél nem repül, hogyha rátapostál…

Tavasszal kezdtem jobban érdeklődni a zenekar iránt, így előkerült egy-két album, valamint az ismerősöktől is érdeklődtem, hogy kinek mi a kedvenc nótája a bandától. Így került a figyelmem középpontjába a Felhő című dal és nem csalódtam a választásban. Hangulatos, szomorkás, a klip pedig szerintem több mint nagyszerű.

Köszi Betty : ) .

HURT – Unclean

and i will hold the grudge
for the ones who left me broken hearted
when i was stupid enough
that i believed in you…

Július elején előkerült a HURT Vol I. című albuma a sok PS játék háta mögül… és azóta valahogy nem megy ki a fejemből a sok-sok dallam. Mindig azon veszem észre magam, hogy az egyik nagy kedvencemet dúdolgatom (van tőlük pár darab), vagy mondogatom magamban a szövegét.
Igazából nem is tudom, hogy miért pont az Unclean került végül mégis ide a “klasszikus” kedvencek, mint például a Forever, Falls Apart, Overdose, House Carpenter, Thank You For Listening vagy a Danse Russe helyett. Talán a szövege és a hangulata miatt, ami most nagyon-nagyon aktuális nálam.

Tipikus HURT dal: dühösen szomorú.

Steve Jablonsky – Battle

Steve Jablonsky az első Transformers film óta hatalmas kedvencem. Az Arrival to Earth című szám dallama és első “szereplése” a filmben több mint felejthetetlen és emlékezetes. Afféle etalon volt nálam azóta (2007), így reménykedve vártam a Revenge of the Fallen Score-t, ami picit csalódás volt.
Idén nyáron megérkezett a Dark of the Moon. Az első másodpercben hallani lehetett, hogy Jablonsky felnőtt a feladathoz Hans Zimmer figyelő tekintete alatt. Sokaknak talán zavarónak hathat az “enyén” Inception beütésű hangzás, de a hasonlóság ellenére sem szabad lebecsülni vagy legyinteni. A Battle című szám talán a Transformers trilógia legemlékezetesebb 2 percében csendül fel: az autópályás üldözés során. Rohanó Decepticonok, száguldó Autobotok amik félig átalakulva szaltózzák át az előttük felboruló autókat és egy kissé hatásvadász, de tökéletesen megoldott, lassított átalakulás.

Nálam új kedvenc született.

Azt hittem érdemes…

Van ez a szar élet bár szebb is lehetne
Ha nem volna kényszer hogy minden szar este
Eljátszam milyen szar nekem ez az élet
Hogy örülj ha hozzáméred majd a tiédet

Odakint sűrűn hullik a hó, fűtött autóban ülsz, sorompó. A vonatot várva unottan ide-oda kapcsolgatod a rádiócsatornákat, majd hirtelen megállsz az egyiknél. A zenekart az első pillanatban felismered az énekes hangjáról. A hangulata azonnal elkap. Ahogy hazaérsz, google és youtube, dalszöveg és videókeresés…

(Ahogy a szövegből is látszik, ez a bejegyzés elég régen íródott, gészen pontosan január 3-án, de valahogy elkavarodott a piszkozatok között.)

[Újabb pontosítás: 2010. január 3. Valahogy mindig és mindig lemaradt, kimaradt. Egy év távlatából most bepótolom a dolgot…]

Arashi No Mae (FMP!)

M9, Arbalest, Lambda driver, AS, ECS.

Akinek ezek a szavak és kifejezések tiszták, azok valószínűleg sejtik, hogy miért íratkozott fel a nagy kedvencek közé (rögtön a Saber Rider mellé) a Full Metal Panic! című anime is. Nagyszerű, szerethető karakterek (a kicsit idegbeteg Kaname, a beilleszkedni képtelen Sousuke, a kemény de nagyon dögös Melissa, a nőcsábász Kurt…), izgalmas (helikopterek dobáló vagy városokat ostromló robotok) és humoros jelenetek (Kaname üt, Sousuke robbant…) hatalmas mechák (élükön az Arbalesttel…). Minden, aminek lennie kell. Az első rész nyitójelenetében csendül fel ez a nagyszerű dal, gondoltam ide is belinkelem.

The Offspring – új honlap

Megújult a The Offspring honlapja. Egyszerű, szép dizájn és érzésre használhatóbb és gyorsabb is mint a régi. Közeledik az új album is (nem ujjal bumm!), remélhetőleg ez is egy lépés volt ahhoz, amiből már nem jövök ki, javítani meg már fáradt vagyok… Katt a képre és fussatok egy kört a banda új “arcán”.