Hurt – Et Al (The Consumation)

hurt1

Az Et Al először a 2003-ban megjelent The Consumation albumon szerepelt, de 2007-ben a Vol II. albumon egy picit megváltoztatott szöveggel és kevesebb effekttel ismét felbukkant. Több daluk (pl. Abuse of SID, Loded, Unkind) is átesett ezeken az apró változásokon – az imént említett Vol II. album 12 dala közül például 6 korábbi lemezekről érkezett.
Sokszor a korábbi, nyersebb (elnézést a kifejezésért: zúzósabb), de szerintem ettől függetlenül teljesen tökéletes dalokat demóként szokták jelölni. Furcsa módon, nekem mindegyik esetben a korábban készült dal tetszik jobban, pedig azokat hallottam később 🙂 .

Breaking Benjamin – The Diary Of Jane

Die for anyone, what have I become?

Nagyon sokáig a hatalmas kedvencek között volt ez a dal, aztán 2 éve “eltűnt” a szemem elől. A minap előkerült és azóta megint rengeteget hallgatom.
Sok kellemes emléket idéz a dal (ahogy a Blow Me Away című HALO “főcim” is), de kivételesen nem a hivatalos videót, hanem egy fan made Final Fantasy Advent Children klippet linkelnék : ) .  Mivel amit kinéztem videó, az a Youtube áldozatául esett, marad a hivatalos…

Rains – Liar

Now the days are cold and the nights are long
And I pray that you’ll be coming home…

Az ember sokszor akarva-akaratlanul botlik bele dalokba. A Rains nevű banda Liar száma egy Need for Speed videó alatt bukkant fel, és a refrén dallama egyszerűen annyira megrekedt a fejemben, hogy mondhatni egyértelmű volt, hogy kiteszem a blogra – holott eredetileg egy teljesen más stílusú dalt szerettem volna ma.

HURT – Unclean

and i will hold the grudge
for the ones who left me broken hearted
when i was stupid enough
that i believed in you…

Július elején előkerült a HURT Vol I. című albuma a sok PS játék háta mögül… és azóta valahogy nem megy ki a fejemből a sok-sok dallam. Mindig azon veszem észre magam, hogy az egyik nagy kedvencemet dúdolgatom (van tőlük pár darab), vagy mondogatom magamban a szövegét.
Igazából nem is tudom, hogy miért pont az Unclean került végül mégis ide a “klasszikus” kedvencek, mint például a Forever, Falls Apart, Overdose, House Carpenter, Thank You For Listening vagy a Danse Russe helyett. Talán a szövege és a hangulata miatt, ami most nagyon-nagyon aktuális nálam.

Tipikus HURT dal: dühösen szomorú.

Steve Jablonsky – Battle

Steve Jablonsky az első Transformers film óta hatalmas kedvencem. Az Arrival to Earth című szám dallama és első “szereplése” a filmben több mint felejthetetlen és emlékezetes. Afféle etalon volt nálam azóta (2007), így reménykedve vártam a Revenge of the Fallen Score-t, ami picit csalódás volt.
Idén nyáron megérkezett a Dark of the Moon. Az első másodpercben hallani lehetett, hogy Jablonsky felnőtt a feladathoz Hans Zimmer figyelő tekintete alatt. Sokaknak talán zavarónak hathat az “enyén” Inception beütésű hangzás, de a hasonlóság ellenére sem szabad lebecsülni vagy legyinteni. A Battle című szám talán a Transformers trilógia legemlékezetesebb 2 percében csendül fel: az autópályás üldözés során. Rohanó Decepticonok, száguldó Autobotok amik félig átalakulva szaltózzák át az előttük felboruló autókat és egy kissé hatásvadász, de tökéletesen megoldott, lassított átalakulás.

Nálam új kedvenc született.