RotW – Episode II.

A Shadowrunra való váltás után a MAGUS mondhatni végleg kihalt a bandából. A Shadowrun nagyon gyorsan a legtöbbet játszott játék lett, és azóta is ez tartja a rekordot mint leghosszabb ideig kitartó rpg. Itt már születtek azóta (nekünk) legendás karakterek, akiket a mai napig felemlegetünk, esetleg idézgetünk régi sztorikat. Nem is beszélve, a töménytelen mennyiségű aranyköpésről, amit az évek kitermeltek.

A fantasy-ből áthozott tolvaj énem, itt a tünde-dekás figurában csúcsosodott ki (igen, valahol erős Svindleres áthallás…), aki végül a Lou Jason Menden nevet kapta kemény fejtörések után, és lett a csapat örökös és oszlopos tagja. Ezek nagyrészt annak voltak köszönhetőek, hogy habár jóval többet játszottam(?) mint a MAGUS játékok során, a mesélői szerepkör megmaradt, így Lou afféle npc-pc figura volt. Nem mellékesen talán azóta is az egyik, ha nem az abszolút kedvenc karakterem.  Azt hiszem a csapat nagy részének a Shadowrun karaktere különleges helyet foglal el a szívükben. Sok év játék, sok közös sztori és társaik.

A középiskolás éveket erősen végigkísérte a Shadowrun, de ahogy lenni szokott, a suli után indult a “szétszéledés” dolog, amit azt hiszem minden hasonló korban lévő csapat átél. Ahány ember, annyi iskola és város, a játékok erősen megfogyatkoztak.

***

Itt ismét a lyukas agyamat hozom fel mint mentség, de azt hiszem nem tévedek nagyot, ha a következő játékként a Vampire-t jelölöm meg, bár konkrét évszámot ehhez sem tudok kapcsolni, csupán a megfogyatkozott játékokat.

folyt. köv.

Sok boldogságot Gabi és Ödi :) !

Ilyen hírrel is ritkán találkozik az ember egy alapvetően szerepjátékos beállítottságú blogon, de ha egy “harcostársunk” nősülésre adja a fejét, akkor azt illik azért a világba kiáltani. Ha frappánsak akarunk lenni, akkor azt mondom, hogy egy gyűrű mind felett : ) !
Ödön a csapat összeverődése után nem sokkal csatlakozott hozzánk és azóta oszlopos tagja minden partinak. Shadowrun, Vampire és természetesen a Legend of the Five Rings, ahol Toku Kenjiro bőrébe bújva osztja az észt : ) .

Szeretnék (megkésve) ezzel a pár sorossal sok-sok boldogságot kívánni az ifjú párnak : ) .

Legend of the Reboot (L5R RPG)

Szombaton játék.

Elvileg ezt már csak egy atomvillanás tudja megakadályozni, így azt hiszem nyugodt lehetek ennek bizonyossága felöl.
A tények: Legend of the Five Rings 4. kiadás. A játék előtt egy gyors “reboot” vagyis a 3. kiadásos karakterek újragyártása. Ezzel remélhetőleg nem megy el sok idő és kezdhetem a régi sztorit félretéve egy új mese elejét a kedvencemmel, az összemeséléssel.
Elviekben egy este, két sztori.  Miután én végeztem, Isawa Shinji “tulajdonosa” veszi át a stafétabotot, hogy a bátor Saburo is szerephez jusson megint : ) .

Beszámoló hét elején.

Dungeons & Samurai

Nem alakult jól a hétvégém – sem.
Így végül, magam sem tudom megmagyarázni, hogy pontosan miért is, de lemondtam a 23 órás tekergést  (ez egy  “emlékverseny” október 23. tiszteletére, amikor csapatok 23 órán keresztül kerekeznek a városban fix útvonalon; a lényeg, hogy a csapatokból egy embernek mindig a pályán kell lennie), és “begubóztam”. A Playstation ilyenkor nagyon megértő és türelmes barát tud lenni, de igazából egy kib@szott rpg ülés kellene már.  A múlt héten csúnyán kardjába dőlő játék után ismét tervek és tervek, amik között nem egy csúnya és gonosz is szerepel. Egészen pontosan, hogy végre az asztal másik (mondhatni “kevesebb stresszel járó”) oldalán foglalhassak helyet. Ezért még a lelkem és képes lennék eladni és rábólintani egy D&D3 sztorira/kampányra/egyébre, mivel ahhoz sok magyar nyelvű cuccom van és (bunkóság ide vagy oda) kölcsön merem őket adni. Aki ismer engem, az tudja, hogy ez nagy szó.
Persze, ahogy az lenni szokott, ez sokkal bonyolultabb mint azt én szeretném. Egyrészt azért mert a szívem jobban húz a 4. kiadás felé, de ott meg esetleg gondok lehetnek, az angol miatt ha nem én mesélek. Másrészt igazából a Legend lenne a legjobb…

Meglátjuk, hogy ki mit mond, mi sül ki belőle. A Legend of the Five Rings összehozta megint a csapatot, de tavaly tavasz óta egyszerűen képtelenek voltunk összeülni rendesen. Szereti a banda, de van akit zavarnak a settinggel járó kötöttségek. Vele szemben a D&D szabadkezet ad majd’ minden téren, így esély van rá, hogy a csapat megszereti.

Már csak(?) a kiadás(?) ügyben kell megegyezni(?) és indulhatnak(?) a kalandok. Nem vagyunk bizonytalan csapat…

Az Istencsászár Dühe

Az Ultramarines: A Warhamer 40.000 Movie két főszereplője (Proteus, Verenor) és egy legendás tárgy (Hammer of Macragge) elérhető letölthető formátumban a Deathwatch oldaláról – természetesen teljesen ingyenesen, két féle minőségben, ahogy azt az FFG-től már megszokhattuk.

Egyedüli szomorú tény, hogy a két karakter mindössze egy halom számként jelenik meg, háttértörténet vagy érdekességek nem szerepelnek velük kapcsolatban, így gyakorlatilag elsikkad a nevesített karakter rész.

A válaszható (hi-low) pdf fájlokért katt a képre.

RotW – Episode I.

A QotW elköltözött, helyette jön egy “limitált sorozat” (mert olyan jól hangzik) , a RotW, vagyis az RPG of the Week. Itt nem kérdések vagy egyéb dolgok fognak szerepelni, hanem szerény szerepjátékos pályafutásom egyik-másik fontosabb állomása. Sajnos a lista elég rövidke (innen a limitált dolog), de a dolog igazi szomorú oldala az, hogy mennyi könyv ül a polcomon mint porfogó. Természetesen, említés szintjén helyet kapnak a “majdnem futottak” kategóriában.

Mint a korosztályomból oly sokan, én is a jó öreg lapozgatós könyvekkel kezdtem, de az első igazi találkozásom a szerepjátékkal a híres-hírhedt “1 Forintos ragadt a barbár f@rkára” borítós Holdtöltével történt egy balatoni osztálykirándulás során, amit az újraindult Rúna magazin követett egy nyári napon – évszám könnyen kikereshető, jelenleg melózom, de ’95 rémlik.

Ott boltottam bele a MAGUS emblémába és ott fogalmazódot meg bennem, hogy “nekem az kell!”

A zöld könyv sok-sok-sok játékkal szolgált az általa összeverődött csapatnak, akik nagyrészt általános iskolai barátok és/vagy azok ismerősei voltak. Igazából szeretnék kiemelni dolgokat, de annyi játék volt, hogy konkrét példát egyszerűen képtelen lennék kiragadni. Amiben egészen biztos vagyok az az, hogy már itt kiderült, hogy unalmas és gyáva player vagyok. X év alatt mondhatni két féle karakterrel játszottam csak: tolvaj vagy harcművész, faj ügyben pedig megrekedtem az ember/félelf vonalon. Igen, így utólag visszagondolva, tényleg baromi unalmas lehettem…

Főállásban mondhatni mesélőként tevékenykedtem kisebb-nagyobb sikerekkel.

***

A MAGUS megszerzése (ami valójában születésnapi ajándék volt) után egy évvel jött a meglepetés, amikor megkaptam a Shadowrun alapkönyvét. Innen egyenes út vezetett a többiek fülének rágásához, és végül a MAGUS polcra került, ahova gyorsan por telepedett…

folyt. köv.

Szerepjáték, Csongrád megye, Szentes…

Kevés a szerepjátékos, vagy nagy ez a pici ország? Igazából a fene sem tudja. A post lényege egy afféle integetés lenne, hogy kis csapatunkon kívül van-e a közelben (megye, közeli megyék) aktív szerepjátékos parti.

Hülye kérdésre, hülye válasz: igen, egészen biztos, hogy van, de mint annyiszor és annyi helyen, az egymáshoz közel lakók is simán elmennek egymás mellett – ezer százalék, hogy szentesi emberke is van az LFG.hu vagy egyéb általam is látogatott oldalakon… csak nem tudunk egymásról.

Szóval, ha közeli emberke vagy (Szentes, Csongrád megye), sikíts ránk itt! : )

Rains – Liar

Now the days are cold and the nights are long
And I pray that you’ll be coming home…

Az ember sokszor akarva-akaratlanul botlik bele dalokba. A Rains nevű banda Liar száma egy Need for Speed videó alatt bukkant fel, és a refrén dallama egyszerűen annyira megrekedt a fejemben, hogy mondhatni egyértelmű volt, hogy kiteszem a blogra – holott eredetileg egy teljesen más stílusú dalt szerettem volna ma.

Szerepjáték és szép remények #2

Azt hiszem lassan tvitteres szerencsétlenkedéssé fog degradálódni a blog asztali szerepjátékos része, ahol csak a “fú, de jó lesz a játék” és a “fú, de elmaradt a játék és még a szalonnasütésen is kevesen leszünk…” dolgok között alig telik el 1-2 nap.  A remény halt meg utoljára, de lényegében ezt már csak azért írom, hogy ne két sor miatt kelljen képet keresnem a fejlécbe és amúgy is, hülyén néz ki a két soros poszt.

A játék ugyan kútba esett, de reményeink szerint (muhaha…) lesz majd, van egy új mesélő jelöltünk (Shadowrun only) és még élünk pár évet, az alatt csak sikerül összeröffenteni valamit.

Kíváncsi vagyok, hogy melyik következő tervem megy füstbe… Lehetőségek sajnos vannak…

Legend of the Five Rings CCG #2

Azt hiszem bátran elintézhetem a postot annyival, hogy “ismét egy kútba esett elhatározás”.
Nagyon belelovaltam magam, aztán nagyon beleolvastam magam (igen, tudom, hogy ez gyönyörűen magyaros…) a L5R fórumba és rájöttem, hogy 1-2 paklival és egyebekkel igazából egyszerűen nem éri meg a dolog.

Az árát majd befektetem máshova eliszom…

Szerepjáték és szép remények

Eredetileg egy ördögszekeres képet szerettem volna ide, de végül maradt a kockás. Nem akarok hülyeséget mondani, idén szerintem csak egy kósza játék (Shadowrun) volt.
Tervek (nagy, Dexteres tervek…) voltak (D&D-től kezdve Changelingig…), de mindig minden dugába dőlt. A jövő hétre van kilátásban valami, amit igyekszünk megfejelni majd a hétvégén egy kiadós szalonnasütés-piálás kombóval.

Hogy a játékból mi lesz, nos az hamarosan kiderül. Ami bizonyos, hogy ha sikerül összehozni, akkor ismét előkerülnek a katanák és beköltözünk egy estére Rokuganra.