RotW – Episode II.
A Shadowrunra való váltás után a MAGUS mondhatni végleg kihalt a bandából. A Shadowrun nagyon gyorsan a legtöbbet játszott játék lett, és azóta is ez tartja a rekordot mint leghosszabb ideig kitartó rpg. Itt már születtek azóta (nekünk) legendás karakterek, akiket a mai napig felemlegetünk, esetleg idézgetünk régi sztorikat. Nem is beszélve, a töménytelen mennyiségű aranyköpésről, amit az évek kitermeltek.
A fantasy-ből áthozott tolvaj énem, itt a tünde-dekás figurában csúcsosodott ki (igen, valahol erős Svindleres áthallás…), aki végül a Lou Jason Menden nevet kapta kemény fejtörések után, és lett a csapat örökös és oszlopos tagja. Ezek nagyrészt annak voltak köszönhetőek, hogy habár jóval többet játszottam(?) mint a MAGUS játékok során, a mesélői szerepkör megmaradt, így Lou afféle npc-pc figura volt. Nem mellékesen talán azóta is az egyik, ha nem az abszolút kedvenc karakterem. Azt hiszem a csapat nagy részének a Shadowrun karaktere különleges helyet foglal el a szívükben. Sok év játék, sok közös sztori és társaik.
A középiskolás éveket erősen végigkísérte a Shadowrun, de ahogy lenni szokott, a suli után indult a “szétszéledés” dolog, amit azt hiszem minden hasonló korban lévő csapat átél. Ahány ember, annyi iskola és város, a játékok erősen megfogyatkoztak.
***
Itt ismét a lyukas agyamat hozom fel mint mentség, de azt hiszem nem tévedek nagyot, ha a következő játékként a Vampire-t jelölöm meg, bár konkrét évszámot ehhez sem tudok kapcsolni, csupán a megfogyatkozott játékokat.
folyt. köv.